Az emberiség leghatékonyabb fegyverei, akármilyen célt szolgáljanak is, mindig felülmúlhatóak nagyobb, erősebb, hatékonyabb változatokkal. Legyenek ezek a fegyverek akár szó szerint pusztító eszközök vagy átvitt értelemben, hétköznapi csatákra szánt küzdelmi segéderők, mindegyiket felül lehet múlni, túl lehet szárnyalni valamivel, valahogy. Hiszen a tárgyiasult, megvalósult, a létbe hívott eszköz csak egy lépcsőfok egy fejlődési sorban.

Viszont ami minden emberi fegyver mögött a leghatékonyabb és primer valóságot teremtő tényezőben azonos, az a gondolat és a szándék, hogy kitaláljunk valami elsöprőt, veszélyeset. Ezért soha nem a fegyvertől tart az aki fél, hanem annak használójától, tulajdonosától. De a félelem itt is körbeér, hiszen aki fegyverkezik pusztítani akar, vagy pusztulástól rettegve védekezne csak, a rendszer részeként lesz harcba lépő.

A gondolat tehát, ami minden fegyver és fegyverkezés mögött megbújik veszélyes igazán, hogy pusztítani kell és lehet. És a gondolat, amely kifejleszti a fegyvereket és használni kezdi, veszélyes igazán.